Milyen típusai ismertek a rákkal összefüggő genetikai hibáknak? — Molekuláris Diagnosztikával a daganatok ellen

Milyen típusai ismertek a rákkal összefüggő genetikai hibáknak?

A rák egy genetikai eredetű betegség, hiszen a daganatok keletkezésének hátterében az örökítőanyag (DNS) meghibásodásai, a mutációk állnak. Ezeknek a génhibáknak a többsége szerzett, életünk során a daganatsejtben keletkeznek, ezért csak a daganatszövetben mutathatók ki és nem öröklődnek.

A daganatok keletkezésével nagyjából 3-400 gén hozható összefüggésbe, ami teljes génállományunknak mindössze az egy százalékát érinti. A rákkal összefüggő gének kilencven százalékában fordulnak elő a testi sejtekben felhalmozó (szomatikus) mutációk, húsz százalékukban pedig öröklődő (csíravonal) mutációk. A rákgének tíz százalékára jellemző, hogy mind a kétféle mutáció jelen van bennük.

A rák kialakulásával összefüggésbe hozható génhibáknak három fő típusa létezik: ilyenek a pontmutációk (a DNS egy bázisának megváltozása, kiesése vagy beékelődése), a gének példányszámának növekedése és a genetikai anyagot tároló kromoszómák átrendeződése. (A különféle mutációtípusokról itt olvashat bővebben: Hogyan alakulnak ki szervezetünkben a mutációk?).

Pontmutációk: egyetlen DNS-bázis megváltozása, kiesése vagy beékelődése

Az első esetben az örökítőanyagot felépítő DNS egy-egy építőeleme (bázis) cserélődik ki egy másikra, azaz „betűcsere” történik. Ez egy igen apró változás, ha azonban a gének olyan szakaszát érintik, amelyek egy-egy fontos fehérjét állítanak elő, akkor akár daganatkialakulás is lehet a folyamat vége. Pontmutációk jellemzik például az EGFR-mutáns tüdő- és agydaganatokat, a BRAF-mutáns festékes anyajegy-daganatokat (melanoma), vagy éppen azokat az emlő-, petefészek- és vastagbéldaganatokat, ahol a PIK3CA mutációja van jelen.

A DNS-szakaszok (gének) megsokszorozódása

A második esetben az örökítőanyag egy-egy fehérjét előállító szakasza (azaz egy gén) sokszorozódik meg. Ez a gén így több példányban lesz jelen a genetikai állományban, ami azzal a következménnyel jár, hogy az általa előállított fehérjéből a normálisnál nagyobb mennyiség kezd el termelődni. Ez szintén daganat kialakulásához vezethet: ilyen típusú mutációk jellemzőek például a HER2-pozitív emlőrákra és gyomorrákra.

Kromoszóma-átrendeződések

A harmadik esetben a genetikai anyag két kromoszóma között vagy egyetlen kromoszómán belül cserél helyet: az örökítőanyag egy-egy szakasza ilyenkor az egyik kromoszómáról a másikra, vagy egy adott kromoszóma egyik pontjáról egy másikra kerül át. Ilyen típusú mutáció fordul elő többek között a leukémia egyes típusaiban, vagy az emlő-, a vastagbél- és a tüdőrákok egyes fajtáiban.