Vérvizsgálattal előre jelezhetik a rák kiújulását?

Jelenleg jobbára statisztikai valószínűség alapján lehet egyes daganattípusoknál, stádiumoknál megbecsülni a rák kiújulásának kockázatát, ám egyre több olyan módszer is létezik, amely nem múltbeli számokon alapszik, hanem a konkrét beteg személyes rizikóját képes meghatározni.

Molekuláris genetikai tesztet használnak már egyes emlődaganatok műtéte után is, amikor a szövettani vizsgálatok és a rendelkezésre álló más adatok alapján nem egyértelmű, hogy a betegnek szükséges-e operáció utáni (adjuváns) kemoterápiát kapnia (idehaza a társadalombiztosítás egyelőre nem támogatja ezt a vizsgálatot). Egyre biztatóbb lehetőségként merül az is fel, hogy a vérből is ki tudják mutatni a keringő ráksejteket, sőt azok genetikai örökítőanyagát is. Ez új dimenziót nyithat meg úgy a diagnózisban, mint a kontrollvizsgálatokban, s az ezekhez kötött terápiás döntésekben.

A ráksejteket nemcsak a felgyorsult szaporodás, hanem magasabb sejtpusztulási arány is jellemzi, a széteső daganatsejtekből pedig azok örökítőanyaga (DNS) bekerül a vérkeringésbe. Ez régóta ismert tény a rákkutatók körében, azonban mostanra fejlődött a technológia annyit, hogy a keringő tumor-DNS (cirkuláló tumor-DNS, ctDNS) kimutatásával érdemi információkat szerezzenek magáról a tumorról, annak kiterjedtségéről és molekuláris genetikai jellemzőiről is.

- Évtizedek óta tudjuk, hogy a vérben keringenek daganatsejtek, illetve daganatból származó DNS-ek. Ez azóta került az érdeklődés középpontjába, amióta sikerült azonosítani azokat a molekuláris genetikai hibákat, amelyek jellemzőek a daganatra, mert ez alapján már tudhatjuk azt is, mit kell keresnünk a vérben, ha egy konkrét tumor jelei után kutatunk - magyarázza prof. dr. Kopper László, a Semmelweis Egyetem I. sz. Patológiai és Kísérleti Rákkutató Intézet professzora.

Amint Kopper László fogalmaz, az elsődleges tumorban nem egyféle ráksejt van, s azok is folyamatosan átalakulnak, részben a terápia hatására genetikailag mutálódnak. A keringő DNS-ek egyfajta tükörképei a tumornak, ahonnan aktuálisan leváltak: mennyiségük alapján következtetni lehet a daganat kiterjedtségének negatív vagy pozitív változására, genetikai elemzésükből választ lehet kapni arra, hogy az eredeti tumorban azonosított ráksejtekben ment-e már végbe olyan genetikai mutáció, amely gátolhatja például a célzott onkológiai gyógyszerek hatékonyságát. A vizsgálat jelezheti a terápia eredményességét (vagy eredménytelenségét), illetve a daganat kiújulására és áttétképzésre is gyanút adhat még azelőtt, mielőtt bármilyen képalkotó vizsgálattal (röntgen, CT, MRI) felfedezhető méretűvé növekedne az áttétes góc. A felismerés által tehát a korábbinál jóval hamarabb lehetőség nyílhat az orvosi beavatkozásra.

A folyadékbiopsziának is hívott eljárás további előnye lehet, hogy csak egy vérvételt kíván, amely a beteg megterhelése nélkül, gyakorlatilag korlátlanul ismételhető, s ezzel a betegség folyamatosan nyomon követhető. Ez azért előrelépés, mert jelenleg a kialakult áttétes gócokból gyakran nem is tudnak szövettani mintát venni azok elhelyezkedése miatt, ezért azokra a genetikai jellemzőkre kell támaszkodniuk az orvosoknak, amelyeket még az elsődleges daganatból - esetleg hónapokkal, évekkel korábban - nyertek, s nem tudják nyomon követni a genetikai tulajdonságok változását.

- Az eddig ismertté vált eredmények biztatóak, ám hangsúlyoznunk kell ezek kísérleti jellegét - jelenti ki Kopper László. - Magyarországon is végeznek keringő DNS meghatározást, ám ezek a vizsgálatok egyelőre elsősorban kutatási programok részeként történnek és nem a betegellátásban. Ennek oka, hogy egyrészt a technológiának még fejlődnie kell ahhoz, hogy arra megbízhatóan diagnózist lehessen alapozni, másrészt számos szakmai, módszertani kérdés vár még tisztázásra. Ezzel együtt is reális a lehetősége annak, hogy belátható időn belül a betegellátásban felhasználható új diagnosztikai módszer terjedjen el világszerte.

A teljes tanulmányt ide kattintva olvashatja el 

Forrás: rakgyogyitas.hu

Legfrissebb anyagaink

  • Új irányelvek a rákgyógyításban Molekuláris korszak Tovább
  • Hogyan segítsünk a rákbetegnek? Tovább
  • Lázár-effektus Így is nevezik, ha valakit már szinte a halálból hozunk vissza   Tovább
  • Új molekuláris diagnosztikai teszt tüdőrákban Tovább
  • Milano oda-vissza Olasz beteg mutációját azonosítottuk   Tovább
  • Úton a tüdőrákok oki terápiái feléDr. Peták István előadása
    Részletek