"Lázár-effektusnak is nevezik, ami néha történik"

Peták István kutatóorvost, a KPS Diagnosztika egyik alapítóját arról kérdeztük, hogy mi adta a kezdő lökést ahhoz, hogy célzott daganatellenes szerek célpontjait keressék a daganatokban. Jól példázza mindezt egy korábban kómában fekvő és agyi áttétekben szenvedő tüdőrákos nő története, aki azonban a célzott kezelés megkezdését követően saját lábán hagyta el a kórházat.

"Lázár-effektusnak is nevezik, ami néha történik"

A KPS Diagnosztika legelső, valódi sikertörténetnek is nevezhető terápiás együttműködése még 2003-ban kezdődött. A történet szereplője egy hatvanhárom éves, nemdohányzó, nem-kissejtes tüdőrákban szenvedő nőbeteg, akinél még 2000-ben diagnosztizálták a tüdődaganatot. Ez később sebészi úton került eltávolításra, majd kemoterápia következett, ami mellett a páciens tünetmentes maradt egészen 2003 végéig. Ekkor azonban agyi áttéteket fedeztek fel nála: az áttétek mindkét agyféltekét érintették, amelyek miatt a betegnek folyamatosan agynyomás-csökkentő gyógyszereket kellett adni. Állapota az ismételt sugárterápiás kezelések ellenére sem javult, sőt folyamatosan rosszabbodott, végül pedig már kómás állapot is kialakult a hölgynél. A tüdőrákos hölgy a lányán és a biotechnológiai szövetségen keresztül jutott el hozzánk.

Bár az agyban lévő daganat áttét egyáltalán nem reagált a hagyományos kezelésekre, volt azonban még egy lehetőség, egy úgynevezett célzott daganatterápiás szer, amelynek éppen akkor zajlottak a klinikai vizsgálatai. Ezek a vizsgálatok már az utolsó, harmadik fázisban tartottak, amikor bejelentették, hogy a gyógyszer megbukott: nem volt ugyanis statisztikailag is kimutatható különbség azok között, akik csak kemoterápiát, és akik a kemoterápia mellé célzott gyógyszeres kezelést is kaptak. A kudarc oka akkor még nem derült ki, ma viszont már tudjuk, hogy a vizsgálatot azért ítélték sikertelennek, mert a vizsgálati alanyok kiválasztásakor nem vették figyelembe egy bizonyos EGFR nevű gén mutációs státuszát. A gyógyszer hatékonyságának feltétele ebben az esetben ugyanis az volt, hogy a gén egy bizonyos szakaszán jelen legyen egy bizonyos fajta mutáció.

"Annyit már akkor is tudtunk, hogy az említett klinikai vizsgálatban is volt egy-két beteg, akik nagyon jól reagáltak a célzott kezelésre. Később kiderült, hogy ezek éppen azok a páciensek, akiknél a daganatsejtek felszínén hibás változatban van jelen az EGFR fehérje, vagyis hordozzák az említett mutációt. A gyógyszer hatékonyságát előrejelző molekuláris diagnosztikai vizsgálatot a korábban sebészeti beavatkozás útján levett daganatos szövetmintából végeztük, amelyet a patológiai osztályon őriztek" - mondja dr. Peták István.

A diagnosztikai vizsgálat során az említett génmutációkat még nem, azt azonban sikerült kimutatni, hogy az EGFR megsokszorozódott, vagyis több példányban is jelen van a daganatsejtek génállományában. Feltételeztük, hogy a gén megsokszorozódása valószínűleg egyáltalán nem független a daganat kialakulásától, hiszen a normál sejtekben nincs génsokszorozódás: minden normál sejtünkben egy apai és egy anyai eredetű génpéldány van jelen. Ha pedig a daganat kialakulásának szempontjából oki tényezőről van szó - mint azt feltételeztük - akkor az is várható, hogy hatékony legyen az a készítmény, amely képes a sokszorozódás - meghibásodott jelátviteli út - célzott blokkolására" - mondta a kutatóorvos. Így volt ez a tüdőrákos nőbetegnél is, ami azt eredményezte, hogy a célzott szer végül tényleg hatékonynak bizonyult. Az azonban, ami történt, még a KPS Diagnosztika kutatóit is meglepte.

"Eltűntek az agyi áttétek, a beteg pedig felöltözött, majd hazament"

"Az EGFR gén megsokszorozódását kimutató molekuláris diagnosztikai vizsgálat eredménye volt tehát az, amely meggyőzött minket arról, hogy érdemes belevágnunk a kezelésbe. Ehhez persze különleges engedélyekre volt szükségünk, hiszen a hatóanyag alkalmazni kívánt típusa ekkor még nem volt törzskönyvezve. Ráadásul, ennek a gyógyszernek a klinikai vizsgálatát is éppen leállították, ami az előzetes alkalmazási engedély visszavonását eredményezte. Az Országos Gyógyszerészeti Intézettől ennek ellenére viszonylag hamar, 2004 januárjára sikerült beszereznünk a kezeléshez szükséges engedélyeket. Két hónappal később pedig már azt tapasztaltuk, hogy az agyi áttétek teljesen eltűntek a beteg agyából" - meséli dr. Peták István. Az esetet nemzetközi tudományos szaklapban közölték (J Clin Oncol. 2005 Oct 20;23(30):7736-8.).

Mindez így is maradt az ezt követő öt évben, amíg a beteg a gyógyszert szedte. "Ezt azért is nagyon fontos hangsúlyozni, mert a célzott kezelés megkezdésekor már igen rossz állapotban volt a páciensünk. Az ő esetében a halál előtti állapotot jelentette: ez volt az a pont, ahonnan végül mégis sikerült visszatérnie. Ilyen állapotban a szakma szabályai szerint sokszor már nem szabad kemoterápiás kezelést kezdeni, ráadásul már nincs idő arra sem, hogy a hagyományos terápiák kifejtsék hatásukat. A célzott kezelés itt alkalmazott típusa azonban más: egyrészt csak enyhe, a fontos életfunkciókat teljes mértékben megkímélő mellékhatásokkal jár, másrészt ezek a szerek már igen rövid idő alatt is hatékonyak tudnak lenni" - mondja a kutató.

Az agyi áttétekkel rendelkező tüdőrákos nőbeteg története is azt példázza, hogy, a betegek néha még akkor is sikeresen kezelhetők, ha már végstádiumban vannak. Míg a hölgy korábban már kómás állapotban volt, a kezelést követően egyszerűen felöltözött és hazament a kórházból. "Ezt a jelenséget azóta Lázár-effektusként is emlegetik a szakirodalomban (J Clin Oncol. 2009 Mar 20;27(9):1350-4.), hiszen annyira hirtelen következik be a javulás. Betegünk például Rómába, egy zarándokútra is elutazott, és a hétköznapokban is teljes értékű életet tudott élni" - emlékezik vissza Peták István.

Bár a célzott kezelésekkel is ritka az ennyire hosszantartó eredmény mégis jelentős előrelépést jelentenek a rákkezelésben, ezért úgy gondoljuk, hogy a betegeknek joguk van hozzáférni a legújabb célzott terápiás és diagnosztikai lehetőségekhez, vagy legalább ezekről információt kapni függetlenül attól, hogy az adott eljárás finanszírozott-e vagy csak magánfinanszírozásban hozzáférhető. Az EGFR-re ható gyógyszerek ma már finanszírozottak és az EGFR vizsgálat sok helyen megtörténik, azonban ez a génhiba a tüdődaganatosoknak csak 5-10%-ban fordul elő.

A KPS missziója most az, hogy a többi betegnek is megtalálja a célzott terápiás lehetőséget az adott daganatot okozó génmutációk meghatározásával.

Legfrissebb anyagaink

  • Új irányelvek a rákgyógyításban Molekuláris korszak Tovább
  • Hogyan segítsünk a rákbetegnek? Tovább
  • Lázár-effektus Így is nevezik, ha valakit már szinte a halálból hozunk vissza   Tovább
  • Új molekuláris diagnosztikai teszt tüdőrákban Tovább
  • Milano oda-vissza Olasz beteg mutációját azonosítottuk   Tovább
  • Úton a tüdőrákok oki terápiái feléDr. Peták István előadása
    Részletek