Az EGFR gátlásával kezelhető daganatok (vastagbélrák, tüdőrák) célzott terápiája — Molekuláris Diagnosztikával a daganatok ellen

Az EGFR gátlásával kezelhető daganatok (vastagbélrák, tüdőrák) célzott terápiája

Az EGFR-receptor gátlásával végzett célzott kezelés – a rák típusától függően – jelenleg kétféle módon lehetséges. A vastagbélrákok kezelése infúziós formában történhet monoklonális antitestekkel, a tüdőrákoké pedig a gyomorból felszívódó, szájon át szedhető enzimgátlókkal.

Az EGFR gátlására jelenleg kétféle lehetőség van: a célzott kezelés egyaránt lehetséges monoklonális antitestekkel, és ugyanez a gyomorból felszívódó, kismolekulájú tirozin-kináz gátlókkal is megvalósítható. Az előbbieket az EGFR fehérjét túltermelő (EGFR-pozitív) vastagbélrákoknál, az utóbbiakat pedig a hibás, túlzott aktivitást mutató (EGFR-mutáns) tüdőrákoknál alkalmazzák (nem-kissejtes tüdőrákok).

Vastagbélrák

Az EGFR-pozitív vastagbélrákok kezelését jelenleg kétféle monoklonális antitesttel végzik. Mindkét gyógyszer alkalmazásának és OEP-finanszírozott rendelésének előfeltétele, hogy a KRAS nevű gén ne tartalmazzon mutációt, hiszen ez megakadályozná a gyógyszer hatékonyságát. Emellett arra is szükség van, hogy az EGFR egy bizonyos mennyiségben jelen legyen a ráksejtek felszínén (ekkor beszélünk EGFR-pozitív daganatról).

Amennyiben a KRAS mutáns változata van jelen, akkor Önnek biztosan nem érdemes adnunk ezeket a gyógyszereket. Ha viszont az EGFR jelenléte mellett a vad típusú, vagyis a nem mutáns KRAS fordul elő, akkor esély van rá, hogy Ön reagálni fog a kezelésre.

További génvizsgálatokkal – például a NRAS, a HRAS, a BRAF és a PIK3CA mutációs státuszának elemzésével – tovább lehet fokozni a hatás előrejelzésének pontosságát, de ezek a vizsgálatok csak mint lehetőség állnak rendelkezésünkre, jelenleg nem kötelezőek.

Tüdőrák

Az EGFR tirozin-kináz-gátlók kétféle típusa ma már hazánkban is törzskönyvezett a nem-kissejtes tüdőrákok kezelésére. Az EGFR mutáns betegekben 70-100% terápiás válaszarány és akár több év túlélés is elérhető, ezért feltétlenül indokolt az EGFR-gátlók alkalmazása

Az EGFR tirozin-kináz-gátlók egyik típusa esetében esetében kötelező az EGFR mutációjának vizsgálata, és ez a szer már első vonalban, tehát a kemoterápia helyett is szedhető. (A gyógyszer a jövőben remélhetőleg így, vagyis elsővonalban válhat majd támogatottá olyan betegeknél, akik egyéb típusú tüdőrákban szenvednek: ilyen kezelés már hazánkban is zajlott – a KPS Diagnosztika szervezésében – és sikeresnek is bizonyult: M. Kovács Antal történetét itt olvashatja el: Néha a teljesen reménytelennek tűnő esetek is kezelhetők).

Az EGFR tirozin-kináz-gátlók másik típusa szintén nagyon hatékony az EGFR mutáns betegeknél, de jelenleg csak másod- és harmadvonalban alkalmazható. Itt csak a KRAS-vizsgálatot kötelező elvégezni, mivel ez kizárja a hatékonyságot. Aki se nem KRAS, se nem EGFR mutáns, azok is kaphatják ezt a gyógyszert, de a hatás ekkor nem olyan biztos, mint az EGFR mutáns csoportban.

A tüdőrákoknál az EGFR-gátláson kívül további célzott kezelési lehetőségek is adódhatnak, ezekre azonban ma még sem törzskönyv, sem pedig OEP-támogatás nem áll rendelkezésre. Ha jelen van a HER2, a KIT, a MET, az ALK/EML4 vagy az FGFR gén mutációja, akkor – a kérdéses gyógyszer klinikai vizsgálatának fázisától függően – csak a jövőben, de mindenképp belátható idő belül lesz törzskönyvezett formában is elérhető a szer.

A kismolekulájú EGFR gátlók szedése sok szempontból előnyös, hiszen ezek tabletta formájában szedhető, a gyomorból könnyen felszívódó és jelentéktelen mellékhatásokkal rendelkező gyógyszerek.

Jelentkezés molekuláris diagnosztikai vizsgálatra

Annak kiderítésére, hogy jelen van-e Önnél olyan mutáció, amely alapján már valószínűsíthető egy gyógyszer hatékonysága, molekuláris diagnosztikai vizsgálatot végzünk. Előzetesen egy konzultáció keretében átnézzük leleteit, válaszolunk kérdéseire, felmérjük, hogy mely mutációk vizsgálatára lehet szükség. Konzultációnkra az alábbi linken kattintva jelentkezhet:

Jelentkezés molekuláris diagnosztikai konzultációra