A vastagbélrák molekuláris diagnosztikája és célzott kezelése

A vastagbélrákok előrehaladott fajtáinak kezelésére jelenleg kétféle célzott kezelési módszer is az orvosok rendelkezésére áll. Az első esetben a daganatos erek képződését, a második esetben pedig az EGFR nevű fehérje működését gátolják a gyógyszerek. Az első esetben nem áll rendelkezésre molekuláris diagnosztikai vizsgálat, a második esetben viszont igen, és a gyógyszerek alkalmazását megelőzően kötelező is elvégezni ezeket.

Az áttétes, előrehaladott vastagbéldaganatokat kétféle módon is lehet kezelni a kemoterápia mellett, attól függően, hogy milyenek a tumor szövettani tulajdonságai. Ha a daganatsejtek felszínén megtalálható az EGFR nevű fehérje, akkor EGFR-gátló kezelésre nyílik lehetőség (az EGFR-t hordozó vastagbéldaganatokat EGFR-pozitívnak nevezzük). Ebben az esetben azonban molekuláris diagnosztikai vizsgálatra is szükség van, hiszen egy másik fehérje, a KRAS hibája meghiúsíthatja a kezelés sikerét.

Célzott kezelés az érképződés gátlásával

Ha a daganatsejteken nincs jelen az EGFR fehérje, akkor a kemoterápiát érképződésgátló kezeléssel lehet kiegészíteni. Ugyanez a választás marad akkor is, ha jelen van az EGFR, de a daganatsejtekben kimutatható a KRAS mutációja: ilyenkor szintén nem adható EGFR-gátló a betegnek.

Az érképződésgátlás hátterében az az elképzelés áll, hogy ha sikerül megakadályozni a daganat tápanyagellátását biztosító vérerek képződését, akkor megállítható a tumor további növekedése. Sőt, az esetek egy részében zsugorodásnak is indulhat a daganat. Ehhez az új vérerek képződését serkentő érnövekedési faktorok gátlására van szükség. Ilyen fehérje a VEGF, amelynek gátlására az emlőrák kezelésében is alkalmazott monoklonális antitestet alkalmazzák.

Az érképződésgátló kezeléseknél - az EGFR gátlásával szemben - nincs szükség molekuláris diagnosztikai vizsgálatra ahhoz, hogy alkalmazni lehessen a célzott terápiát. (A daganat érújdonképződését gátló terápiákról itt olvashat bővebben: Érképződésgátlás).

A KRAS, NRAS mutációk molekuláris diagnosztikai vizsgálata: alkalmazhatóak-e az EGFR-gátló gyógyszerek?

Ahogy fentebb említettük, ha az EGFR gátlásával szeretnénk kezelni a daganatot, a kezelés megkezdése előtt molekuláris diagnosztikai vizsgálatra lesz szükség.

A célzott kezelés itt kétféle típusú monoklonális antitesttel végezhető. Az EGFR-pozitív vastagbéltumoroknál a daganat növekedése és túlélése az EGFR receptortól függ, a fehérje gátlása ezért a daganatsejtek pusztulását okozza. Az EGFR-receptor fokozott jelenléte a vastagbélrákok körülbelül tíz százalékban tekinthető oki tényezőnek a daganatkialakulás szempontjából. Az EGFR-receptor a vastagbéldaganatok összesen mintegy 80%-ában mutatható ki.

A gyógyszerek alkalmazásának és OEP-finanszírozott rendelésének további, törzskönyvi feltétele, hogy a KRAS nevű gén ne tartalmazzon mutációkat. A KRAS mutációi ugyanis megakadályozzák a gyógyszer hatékonyságát, sőt a kezelés ilyenkor még ronthatja is a túlélési esélyeket, vagyis ártalmas. Ezért ha a KRAS mutáns változata van jelen, akkor Önnek biztosan nem érdemes adnunk ezeket a gyógyszereket. A KRAS gén vizsgálata centrumunkban elvégeztethető.

Egy 2013-as kutatási eredmény újabb gén az "NRAS" szerepét bizonyította be a vastagbél-daganatos betegek célzott kezelésében, amely mutáns változatban - a KRAS-hoz hasonlón - megakadályozza, hogy a célzott kezelés kifejtse hatását. Az NRAS gén hibája a vastagbélrákos betegek mintegy 10%-át érinti. Molekuláris diagnosztikai centrumunkban - már a kutatási eredmény közlését megelőzően - kidolgoztuk az NRAS gén vizsgálati módszerét, így az már jelenleg is elérhető a vastagbélrákos betegek számára. Az NRAS gén vizsgálata azon betegek számára javasolt, akiknél a KRAS gén nem tartalmaz mutációkat.

Májáttétek: helyreállhat a műthetőség

Az EGFR-gátló célzott kezelés egy további előnye, hogy a korábban nem műthető májáttétek harmadánál helyreáll a műthetőség. Az így megoperált betegek fele öt éven túl is daganatmentes marad, azaz mindenféle további kezelés nélkül meggyógyul. Az angol National Institute for Health and Clinical Excellence (NICE) emiatt különösen költséghatékonynak tartja az EGFR-gátló monoklonális antitestekkel végzett elsővonalas kezelést KRAS-vadtípusú betegeknél.

További génvizsgálatokkal - például a HRAS, a BRAF és a PIK3CA mutációs státuszának elemzésével - tovább lehet fokozni a hatás előrejelzésének pontosságát. Ezek a vizsgálatok egyelőre csak mint lehetőség állnak a rendelkezésünkre, de jelenleg nem kötelezőek.

A fenti mutációk vizsgálata elvégeztethető a KPS Molekuláris Diagnosztikai Központjában:

A vizsgálatra itt jelentkezhet

Legfrissebb anyagaink

  • Új irányelvek a rákgyógyításban Molekuláris korszak Tovább
  • Hogyan segítsünk a rákbetegnek? Tovább
  • Lázár-effektus Így is nevezik, ha valakit már szinte a halálból hozunk vissza   Tovább
  • Új molekuláris diagnosztikai teszt tüdőrákban Tovább
  • Milano oda-vissza Olasz beteg mutációját azonosítottuk   Tovább
  • Úton a tüdőrákok oki terápiái feléDr. Peták István előadása
    Részletek